Jógafilozófia

Néhány szóban meghatározni, mit is jelent maga a jóga, nem könnyű. Nem egyfajta testedzés, de nem is kizárólag a lélek fejlődését szolgálja. A jóga ősi indiai vallásfilozófia. Tanítása szerint mindenki eljuthat Istenhez, s megvalósíthatja önmagát. A jóga az ehhez vezető utat mutatja meg. Az összes vallás pozitív nézetét magában foglalja; az erőszakmentességet, jóságot, odaadást és mások szeretetét tanítja. Évezredekkel ezelőtt az ősi Ázsiában alakult ki, s mindmáig számtalan embernek nyújt segítséget.
 
Jóga és vallás

A jóga mindenkire egyenértékű emberként tekint. Nem ismer vallás és vallás közötti különbséget, nem egy adott vallás „eszköze”, bárki szabadon használhatja. A jóga tanítása szerint kortól, nemtől, vallástól függetlenül minden ember egyforma, s ha a helyes úton jár, mindenképpen megtalálja Istent. A jóga szerint minden teremtményben ugyanaz az Isteni fény lakozik, s a boldogságot csak akkor találhatja meg, ha élete minden területén egyensúlyba kerül.

Testmozgás és egészség

A jóga használata során összetett és egyszerűbb mozdulatokat is elsajátíthatunk, melyek mindegyike valamilyen módon segítséget nyújt. A légző- és relaxációs gyakorlatok, a testhelyzetek és meditációs gyakorlatok segítenek életünk negatív foltjait elmosni. Oldják a szorongást, segítenek megszabadítani komplexusainktól, hogy boldog életet élhessünk.

A jóga elsajátításához csupán némi akaraterő szükséges. Nem igényel nagy fizikai erőt, vagy különösebb tehetséget, mindössze egy kevés időt és elszántságot. A testet és a lelket nem apró részekként, hanem nagy egészként kezeli. Ahogyan érzelmeink, úgy szerveink is összeköttetésben vannak. Ha egy szervünk nem működik megfelelően, az egy másikra is kihatással van, így ezeket a problémákat egyszerre kell kezelni.

A jóga alkalmas az egyes szervek működésének serkentésére és gátlására egyaránt, ugyanakkor az elmét is segít megszabadítani a káros gondolatoktól, a negatív érzelmektől. A különböző gyakorlatok mintegy „nagytakarításként” funkcionálnak. Nehéz mozgássorok helyett egyszerű, az izmok összehúzásával és nyújtásával járó gyakorlatokat kell elsajátítani, melyek nem csak a szervezet megerősítésében, de életfunkcióink kontrollálásában is segítséget nyújtanak.
 
Patanjali Jóga szutrái:
 
A JÓGA GYAKORLÁS NYOLC ÁGA – ASTANGA JÓGA VAGY RÁDZSA JÓGA
 
A jóga az ősi filozófiai rendszer része. Önálló egységként ad választ a világ mibenlétére, annak működésére, az élet céljára és egyedülálló módon a cél elérésének módjára.  Nem elméleti tanítás, hanem mesterről tanítványra szálló, élő gyakorlat. Hatezer éves múltja alatt megmaradt a gyakorlás, a tapasztalatszerzés igazi útjának. A kulturális hatásokra a jóga elméleti rendszere, amely elválaszthatatlan egységet képez annak gyakorlatától, szorosan összefonódott a számkhja filozófiai irányzatával. Az ősi írások, gondolatok tanulmányozása, a bölcs mesterek szavainak elemzése, az azokon való elmélkedés sokat segíthet a dolgok megértésében. Azonban az írások kritika nélküli vizsgálata és elfogadása vallásszerűvé tenné a jógát, ezért a kritika fontos elem. Enélkül minden filozófiai rendszer vagy vallás gyakorlója fanatikussá válik, és éppen valódi céljától téríti el a keresőt. Az írások csak a megélés, a gyakorlatba való átültetés révén élednek fel és válnak segítőinkké.
 
A jóga alapvető filozófiai gondolatmenete a nyolc lépcső áttekintésében érthető meg a legkönnyebben. A jóga nyolc foka szanszkritül: astanga jóga, amit nyolctestű jógának is szoktak fordítani. Az anga szó részt, testrészt jelent az asta nyolcat. A testrész fogalom nagyon jól kifejezi, hogy ez a felépítés szerves egységet alkot egymással, mindegyik egymásra épül, és egymásból következik, hierarchiát alkot. Irányelvek ezek, amelyek segítenek megismerni egyfajta módszert, amely a cél elérését segíti elő. És mi a cél? Mindenkinek más céljai vannak a jóga gyakorlásával és más indítékai. Van, aki azért gyakorol, hogy fitten, egészségesen tartsa magát, és van, aki a szellemi fejlődés útját látja benne. Mindenki megtalálja benne a tanulási lehetőséget. A Patandzsali a jóga ösvényén haladást nyolc szintre osztotta. Ez az Astanga, vagy más néven Rádzsa jóga, vagyis a nyolcpontú jóga.
Az első öt szint a felkészülés, előkészítés gyakorlata, míg a hatodiktól a nyolcadik fokozatig a magasabb szintek.
 
A Rádzsa jóga szintjei
1. Jáma -  Erkölcsi szabályok, az öt tilalom.
2. Nijáma -  A lelki élet szabályai, öt jó tanács
3. Ászana -  Biztos és kényelmes testhelyzet
4. Pránajáma -  A test energiáinak tudatosítása, és szabályozása
5. Pratjáhára -  Függetlenség az érzékelt tárgyaktól, az érzékszervek visszavonása
6. Dháraná -  Koncentráció, összpontosítás, arra figyelünk, amire akarunk
7. Dhjána -  Meditáció, megszakítatlan, folyamatos gondolatáramlás.
8. Szamádi -  A szupertudatosság állapota
Az első öt a bahiranga (külső), az utolsó három antaranga (belső) jóga.
Napjainkban sokan a harmadik ággal, az ászanákkal kezdik a jógát, és meg is maradnak ezen a szinten. Az ászanák helyes gyakorlásánál szükséges és elengedhetetlen feltétel az első két anga ismerete, és a törekvés a betartásukra.

JÁMA és NIJÁMA - Az öt tilalom és az öt jó tanács
Jáma a jóga első ága - Erkölcsi szabályok
Korszakoktól, kultúrától, vallástól függetlenek, egyetemesek. Útmutatást adnak ahhoz, hogy hogyan viszonyuljunk önmagunkhoz, másokhoz, a környezetünkhöz, a világhoz, hogy békében és harmóniában éljünk.  Ha belső meggyőződésünkké válnak, nem kényszerként éljük meg, már nem is „szabályok” többé. A jáma valójában életmód. Ezek ideálok, amelyek felé – viselkedésünk, gondolkodásunk, érzelmeink analizásával, tréningezésével – egész életünkben törekedhetünk, de ez a munka sose válik bevégzetté. Csak persze konkrétan megélni őket a saját életünkben határozottan nehezebb, mint elvben egyetérteni velük, vagy számonkérni másokon.
 
1. Erőszak nélküliség, nem ártás – Ahimszá
A „minimális erőszak” elve. Arra törekszünk, hogy a lehető legkevesebb szenvedést okozzuk magunjnak és másoknak. A kulcsszó a megfontolás.
2. Igazság, őszinteség – Szatja
Elsősorban önmagunknak soha, semmilyen körülmények között ne hazudjunk, persze másoknak sem. Nem mindig érdem az igazság kimondása, az igazság nem okozhat felesleges szenvedést, nem sérthet másokat, az ahimsza, a nem ártás szabálya erősebb.
3. Nem lopás – Asztéja
Ez a jáma nemcsak anyagi dolgokra vonatkozik, sok mindent lehet lopni, ötletet, figyelmet, szeretetet, időt, energiát, stb.
4. A szélsőségektől való tartózkodás, mértékletesség – Brahmacsarja
Részleges, vagy teljes cölibátus. Gyakran fordítják szexuális önmegtartóztatásnak. Valójában tartózkodás minden szélsőségtől. Az önmegtartóztatás vonatkozik a testre, a beszédre, a gondolkodásra, gyakorlásra, táplálkozásra, stb.
5. Ne légy kapzsi, ne gyűjtögess – Aparigraha
Mohóság. Amire nagyon vágysz, ahhoz ragaszkodsz, attól függsz. Vizsgáld meg, mire van igazán szükséged, a felesleges dolgok kidobásával helyet csinálsz. A jóga gyakorlásában is akarhat valaki túl sokat, többet, mint amire felkészült, többet, mint ahol tart, többet, mint amilyen állapotban van „itt és most”. 
 
Nijáma a jóga második ága - Irányelvek a jógát gyakorlóknak
1. Légy tiszta – Saucsa
Ez érvényes a fizikai testünkre, kívül és belül, a gondolatainkra, a lelkünkre, és vonatkozik a morális, erkölcsi értékrendünkre is. A testük tisztántartására kívül még csak – csak odafigyelnek az emberek, de a belső tisztaságra már kevésbé. A belső tisztaság megfelelő táplálkozással, a légzőgyakorlatokkal, és tisztító gyakorlatokkal  érhető el; a gondolkodás tisztítása pedig mantrázással, meditációval, koncentrációs gyakorlatokkal, pozitív gondolatokkal. A lelki tisztasághoz feltétele a szeretet, a hála, az együttérzés a jóindulat gyakorlása.
2. Légy megelégedett – Szantósa
Aki magával elégedetlen, az boldogtalan, aki másokkal az csalódott. Az elfogadás az alapja a továbblépésnek, ez nem belenyugvást jelent, hanem egyfajta tudomásul vételt. Élj elégedetten, és boldog leszel.
3. Légy szorgalmas, gyakorolj elszántan! – Tapasz
A tapasz azt jelenti, tűz, lángolás. Ennek ereje segít haladni a jóga útján.
4. Képezd magad! – Szvádhjája
Önfejlesztés, folyamatos tanulás. Helyes ítélőképesség, a tanításokat megfelelő bírálattal fogadd. Legyen meg a saját tapasztalatod.
5. Legyél odaadó Isten, a Mindenható, az Úr, a Legfelsőbb Tudatosság iránt – Isvara pranidhána
Önfeledtség, átszellemültség, önátadás valamilyen magasabb eszménynek.

 
(forrás: www.jogastudio.hu)